Jézus mondja: Vajon böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény?” Mk 2, 19
A BÖJT, MINT A TISZTA ÉBERSÉG IDEJE – BÖJT ELSŐ VASÁRNAPI IGEHIRDETÉS
„Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak. Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű. Máté 11, 25-30
„A Lélek pedig azonnal kivitte (Jézust)a pusztába. Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.” Márk 1, 12-13
„Kezdetben volt az Ige…”János ev. 1,1
Kedves Testvéreim! Szeretett Gyülekezet! Az elmúlt hét szerdájával, a hamvazószerdával a nagyböjti időszakba léptünk. A keresztyén egyház a 4. század óta tartja a böjtöt, és egészen a 11. századig őseink nagyon szigorúan böjtöltek. Ezeken a napokon késő délutánig nem ettek semmit, és az étkezésből ezen időszak alatt hiányzott a hús, valamint a tejtermékek és a tojás. Hamvazó szerdától húsvét szombatjáig, az úgynevezett nagyszombatig éppen negyven nap van, ha kivesszük a hetek napjaiból az egész böjti időszak hat vasárnapját. A vasárnapok ugyanis nem számítanak bele a böjtbe, őseink ezen a hat vasárnapon felfüggesztették a böjtöt. A vasárnap ugyanis, mint Jézus feltámadásának napja, az Úr napja kezdettől fogva ünnepnapnak számít. Ez pedig egy különleges helyzetet teremt, ugyanis hiába van böjti időszak, és mi böjtre veszünk úrvacsorát, sem ma, sem pedig az elkövetkező vasárnapokon nincs böjt, mert a vasárnapokon ünnep van, Jézus feltámadásának ünnepe, egy kis húsvét. A vasárnapok tehát nem számítanak a böjti napok közé. Ennek azért van jelentősége, mert Jézus azt mondta, hogy böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény (Mk 2, 19)? Vasárnapokon a vőlegény, aki Jézus, az Ő népével együtt örvendezik. Így hát mi is örvendezhetünk.
Ha most figyelmen kívül hagyjuk a negyvenes számmal kapcsolatos teljes bibliai hagyományt, és csak a Jézus negyvennapos pusztai böjtjére gondolunk, akkor az is éppen elég alapot szolgáltat nekünk megérteni a böjt egyik legfontosabb üzenetét. Hiszen megszámlálhatatlan arca, haszna és üzenete van a böjtnek, én most csak egyet szeretnék kiemelni közülük. Ez pedig nem más, mint hogy tanuljunk meg utat engedni a jó gondolatoknak. Ez a böjt egyik legértékesebb gyümölcse, amikor ide eljut az ember, hogy utat enged a jó gondolatoknak. Jóllakottan, és az életerőket az emésztésre koncentrálva az embernek legfeljebb ötletei lehetnek, de jó gondolatai kevésbé.
Az emberiségnek korszakalkotó nagy felismerése volt egyházon belül és azon kívül is, hogy bizonyos dolgoktól ideig-óráig tartózkodva a tiszta éberség, az úgynevezett szabad gondolkodás lehetőségét teremti meg önmaga számára az ember. Amikor azonban a tiszta éberségben született gondolatok az ember számára túlságosan terhelőnek mutatkoztak, mert arról győzték meg, hogy sorsának kovácsa ő maga, és az életéért, és embertársai életéért felelősséggel tartozik, akkor az ember menekülve a reá nézve terhelő gondolatok elől a révületbe, az extázisba, vagy az élvezetek hajszolásába menekült.
A böjt azt jelenti, hogy vállalom önmagamat, és a bennem munkálkodó Istent. A böjt azt jelenti, hogy merek egyedül maradni önmagammal, és felhagyok azzal a mesterségesen generált biztonságérzettel, hogy kedvenc ételem, vagy italom ízét érezzem a számban, vagy pótcselekvéseimmel folyamatosan oldjam feszültségemet. A böjt azt jelenti, hogy merek üresen maradni – mint kórházi beteg a műtét előtt – vagyis egészen önmagammal lenni.
Ennek a tiszta éberségnek a lehetősége teremtődött meg Jézus számára a pusztaságban. Valami egészen csodálatos módon mutatja meg ez a történet, hogy mit jelent utat engedni a jó gondolatnak, és azt is meg fogjuk látni, hogy ez mennyivel többet ér, mint a manapság olyan divatos pozitív gondolkodás.
A tiszta éberségben nagyon fontos szerepe van az ember agyának. De az egy nagyon izgalmas kérdés, és néhány világhírű agykutató már eljutott arra a felismerésre, vagy legalábbis egyre nyitottabbá válik a kérdés iránt, hogy vajon az agy szüli-e a gondolatokat, vagy pedig csupán befogadója a gondolatnak? Egyáltalán nem mindegy. Nagyon sarkalatos kérdés – szinte azt lehet mondani, hogy istenbizonyíték. Az emberi agy befogadója lehet a tapasztalati világon túlról érkező jelzéseknek, és ha úgy tetszik, mintegy antennaként szolgál.
Persze vannak gondolatok, amelyek nagyon is a mi fejünkben, és még inkább a mi lelkünkben születnek. Jézus azt mondja, a szívből származnak a gonosz gondolatok (Mt 15, 19).
Utat engedni a jó gondolatoknak. Így nézzünk rá ismét Jézus negyvennapos böjtjére. Azt mondja Márk evangélista: Jézus vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Lehet egészen szó szerint is érteni az igét, hogy tényleg ott járnak-kelnek körülötte a fenevadak, de akkor az angyalok létét is el kell hinni. El kell hinni, hogy az angyalok is ott járnak körülötte.
És lehet ezt szimbolikusan is értelmezni. Vagyis: ezek a vadállatok az elvadult gondolatok. Torz gondolatok. Az ember neveltetésének és az embert érő hatásoknak lehet a következménye, hogy az ember agyán újra és újra elvadult, elkorcsosult, mélybe húzó gondolatok futnak végig. De az első mindig a gondolat. Nagyon fontos tanulsága Jézus pusztai böjtölésének, hogy az első mindig a gondolat. Annyira mindig a gondolat az első, hogy istenképűségünk része ez, mert az Istennél is így van.
János evangélista, amikor azt mondja, hogy kezdetben volt az Ige, akkor azt mondja, hogy Isten előbb megálmodta a világot, előbb csak gondolat volt, terv volt, és azután megvalósult. Előbb a gondolat, az ésszerű tervezés, és azután a nem láthatóból előállt a látható (Zsid 11, 3). Mindig a gondolat van előbb. Ezért van az, hogy Jézus a megtérésben is a gondolkodásmód megváltoztatására bátorít (Mk 1, 15).
Jézus körül is ott vannak a vadállatok. Jönnek-mennek elvadult gondolatok formájában, valahogy így: fölösleges ez a böjt, ne lelkizz, inkább gyorsan egyél valamit; szolgáld ki a világot, és ne szolgáld az Istent, ide mutatvány kell, cirkusz kell ezeknek és nem megváltás, és így tovább. Vadnál-vadabb gondolatok jönnek. És most van jelentősége annak, hogy angyalok szolgáltak neki. Az angyal néha egy jó gondolat formájában jön, és mindent a helyére tesz. Jézusnak is jöttek a Bibliából származó, az Isten gondolataiból merítő gondolatai, amelyekkel megfelelt a Sátánnak.
A böjt az, amikor az ember bátorkodik egészen egyedül lenni önmagával, önmagát megüresíteni testileg és lelkileg. Lelkileg például úgy, hogy kisöpri elméjéből a rossz gondolatokat és helyet ad a felülről érkező jó gondolatoknak. Mert ez utóbbi csak akkor lehetséges, ha megüresítem magamat. Amikor pedig Isten elküldheti hozzánk a jó gondolat angyalát, ez a böjt igazi ajándéka.
A böjti időben adjunk helyet, készítsünk helyet a felülről jövő, jó gondolatoknak, hogy a rossz gondolatokat bennünk a jó gondolatok megszelídítsék.
A böjti idő a csendesség ideje. A csendben, amiért megdolgoztunk, engedjük át ismét magunkon Jéu szavait: „Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak. Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.
Isten adja, és mi tegyünk érte, hogy Jézussal a nehéz is könnyű, de legalább elviselhető legyen. Ámen.
Áldás: „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek.” Ámen Kol 3,16
