Nyitó áhítat a Kálvinban, a pedagógusok szakmai napján.
Pál írja: „… imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel…” Filippi levél 1, 9.
Kedves Testvéreim! A Szentírás úgy tekint a szeretetre, mint a legnagyobb kincsre az ember életében. Ha birtokában vagyunk ennek a kincsnek, akkor a legnagyobb gazdagság a mienk, ha nélkülözzük a szeretetet, akkor mindenünk meglehet, mégis koldusszegények vagyunk. Még ha minden ismeret birtokában vagyunk is, vagy legyen bár hegyeket mozgató hitünk, ha szeretet nincsen bennünk, akkor semmik vagyunk – írja Pál a szeretet himnuszában.
Az apostol minden kétséget kizáróan az isteni szeretetről beszél. Arról a szeretetről, ami több mint a kedvelés, a rajongás; más, mint a vonzódás. Arról a szeretetről, aminek egyetlen lehetséges környezete a valódi kapcsolat, ahol megismerés van, jó és rossz tapasztalat van és mégis szeretet van. Az isteni szeretet az ismerve szeretet, a megismerő szeretet és a mégis szeretet.
A Filippi levéllel Pál apostol az első európai keresztyén közösséget szólítja meg. Mondhatjuk, hogy a mi vérünket, a mi természetünket, a mi európai kultúránkat szólítja meg. Ennél fogva nincs mentségünk, nincs kibúvónk, az Isten Igéjének minden oka megvan arra, hogy minket szíven találjon…
Ahogy lakozást tudott venni az első európai keresztyén nőben, egy Lídia nevű textilipari vállalkozóban az Isten szeretete, mert a szívét megnyitotta a világ Megváltója előtt, ugyanígy kér helyet magának a mi életünkben is az az életet átformáló erő, amit úgy hívunk, hogy agapé, megváltó, isteni szeretet. Amivel az Isten teremtette, gondviselte, megváltotta és vezérli e világot, és benne minden embert. Az agapé szeretet az emberi szívben az erő és az öröm egyetlen és valódi forrása. Az agapé, a megváltó szeretet az, ami képes átállítani bennünk a váltót ott, ahol a gondolatok és a cselekedetek születnek.
Az Isten Igéje számunkra tükör és mérleg is. Benned van-e ez az isteni szeretet? Véletlenül se így kérdezném, hogy birtokában vagy-e az isteni szeretetnek, mert birtokolhatatlan. Egyedül fordítva lehetséges, hogy foglyul ejtette-e már a szívedet a felismerés, hogy szeret az Isten? Filippiben ez volt a közösségformáló erő, hogy a kiáradó isteni szeretet medret talált magának. Aztán a foglyul ejtett szívek, mint a mágnes, vonzották egymást. Filippiben közösség született.
Nekik szól a páli üzenet. Imádkozom azért, hogy a szeretet gazdagodjék bennetek. Nagy tanulság, hogy csak a meglévő kincs tud gyarapodni és így értjük talán mélyebben az Úr Jézus szavát, hogy akinek van, annak adatik. Aki életét, minden dolgát, bűneit, fájdalmait, félelmeit az Úrral rendezte, aki kősziklára épített, annak az életében van gazdagodás. Megtérés nélkül, személyes istenkapcsolat nélkül a szeretet gyakorlása csak erőlködés. De a Krisztus-kőszikla által megalapozott élet segíthet másoknak az alapvetésben. Ha nem tudnék írni és olvasni, hogyan segíthetnék a betűvetésben, az írásjelek megfejtésében? És nincs más alap, csak Jézus Krisztus.
A szeretet gazdagodásáról pedig csak azután lehet beszélni, ha a felnőtt szívem, a sebhelyes lelkem csak egyszer is jászolbölcsője lehetett Jézus Krisztusnak. A befogadott szeretetnek pedig az a természete, hogy gazdagodik. A földbe vetett mag gyökeret ereszt és növényt sarjaszt.
De mitől és hogyan gazdagodik a szeretet Pál apostol szerint? Pál két dolgot említ: az ismerettől és az igazi megértéstől gazdagodik a szeretet bennünk. Alapos gyanúm van azt gondolni, hogy a mai egybegyülekezésnek, szakmai napnak is ez a célja. Ismerettől és igazi megértéstől gazdagodjon a szeretet bennünk.
Mivel én reggeli csendességemben kaptam ezt az Igét az Úrtól, ezért a belőle megértett lelki üzenetet mondom el. A szakma legyen a szakembereké, mert én csak egy egyszerű pásztorember vagyok.
Ismeret és igazi megértés, egymáshoz hangzásra nagyon közelálló fogalmak, mégis érdemes felfedezni a rétegződéseket.
Az az ismeret fogalom – epignózis – amit a szeretet apostola ezen a helyen használ, személyes ismeretről szól. Olyan tudásról, ami kizárólag csak egy személyes kapcsolatban nyerhető. Tapasztalati tudás, amikor azt mondjuk, hogy a másikat „lakva lehet megismerni”. Ilyen volt Jézus és a tanítványok kapcsolata, a hároméves tanítványi főiskolai képzés. Ilyen a hívőnek az Istennel való személyes kapcsolata. Jelzéseimre jeleket ad az Isten, kérdéseimre válaszokat, békétlenségemre nyugalmat. A magam méltatlanságán tanulom, meg, hogy mégis szeret az Isten és másokat is megtanít szeretni, akiket szeretetemre méltatlannak gondolok.
A magam erőtlenségén tanulom meg, hogy a másik sem reménytelen, csak éppen olyan törékeny, és lehet, hogy épp oly erőtlen, mint én vagyok. De rajtam könyörült az Isten, ezért én is könyörülök, hozzám lehajolt, én is lehajolok. Így gazdagodik bennünk a szeretet az ismerettel.
Pál másik fogalma, ami a bennünk lévő szeretet gazdagítására szolgál, az igazi megértés. Szó szerinti értelmezésben észlelést jelent, vagy finom érzékelést. A görög nyelvben ez egy finomhangolt érzékelést jelent a különbségek felismerése, az a fejleszthető képesség, hogy az ember helyesen ítéljen meg bizonyos helyzeteket. Ez a szó az egész Újszövetségben egyedül csak itt fordul elő. Lelki érzékenység, a szív és lélek képessége arra, hogy mi a helyes döntés, mi az igazán jó a másiknak, mi az, ami hosszú távon a javát szolgálja? Szinte helyettesíthető azzal a kérdéssel, hogy mit tenne Jézus ebben a helyzetben?
Isten szerinti gondolkodást és cselekvést jelent. Külön izgalmas, hogy az esztétika szavunk ebből az „aistesis” kifejezésből származik. Az igazi megértés a szépre való érzékenység tudománya. A szeretet úgy gazdagodik bennem az igazi megértés által, hogy a jót és a szépet, az igazi értéket kívánatossá tudom tenni.
Az ismeret tehát a kapcsolatból merít, a tapasztalatra épít, ezért nélkülözhetetlen, hogy az Istennel és egymással is szüntelen és aktív kapcsolatban legyünk. A legfőbb és legmélyebb tudás forrása a kapcsolat.
Az igazi megismerés pedig az életemet, a lényemet, a küldetésemet, feladatomat, az üzenetemet, az „eladó portékámat” teszi kívánatossá, hogy a lelkesedésem másokat is lelkesítsen, a bennem munkálkodó élet másokat is életre és élni segítsen.
Kívánom és Pállal együtt imádkozom is érte, hogy az Úr Lelke, szent Igéje, és a mai nap minden igyekezete formáljon minket ilyen szeretetben gazdagodó emberekké, egymás hasznára, örömére és az Úr nevének dicsőségére. Ámen.
Becsei Miklós lelkipásztor
